Szarvas közvetlen szomszédságában, a Hármas-Körös partján fekszik Békésszentandrás, amely az ország egyik legnépszerűbb vízparti üdülőhelye. Ez a hangulatos falu igazi menedék a pihenésre, horgászatra és aktív vízi élményekre vágyók számára.
A település a hazai vízi turizmus egyik legfontosabb központja. A holtág kiváló lehetőséget biztosít a következő sportokhoz és programokhoz:
Vízi sportok: kajakozás, kenuzás, csónakázás és a mostanában rendkívül népszerű SUP-ozás.
Horgászat: A békésszentandrási holtág igazi horgászparadicsom, ahol a tapasztalt horgászok rendszeresen fognak kapitális méretű halakat.
Kerékpározás és túrázás: A gátakon és a környéken kiépített útvonalak a természetjárók számára is ideális terepet nyújtanak.
Békésszentandrás a háborítatlan vízparti nyugalom, a különleges természeti környezet és a minőségi gasztronómia – például a méltán híres helyi kézműves sörök – tökéletes kombinációja. Ideális helyszín egy pihentető hétvégére, családi nyaralásra vagy a szarvasi kirándulás kiegészítéseként.
Ha a Békésszentandrás környékén jársz, a természeti csodák mellett a hazai kézműves sörgyártás egyik fellegvárát is kötelező felfedezned. A Szent András Sörfőzde (korábbi nevén Békésszentandrási Sörfőzde) története igazi gasztronómiai sikersztori, amely mára összeforrt a Körös-parti üdülőfalu nevével.
A történet az 1990-es évek elején kezdődött, amikor a hazai sörpiac robbanásszerű változásokon ment keresztül. Ekkor döntött úgy az alapító páros – Simkó József mélyépítő és Rozsán Csongor agrármérnök –, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve, sörfőzési tapasztalat nélkül belevágnak a sörbizniszbe.
Első sörük, a Jäger névre keresztelt bajor lager, mindössze egy tíznapos gyorstalpaló tréning után készült el. A kezdeti bizonytalanságot azonban gyorsan követte a siker: a saját receptek alapján főzött, minőségi sörök azonnal belopták magukat a sörkedvelők szívébe.
A békésszentandrási sörfőzők nem féltek a kísérletezéstől, és hamarosan igazi legendákat alkottak:
Az első magyar duplabak sör: Ők főzték le a Black Rose-t, amely az első magas alkoholtartalmú fekete sör volt hazánkban.
Történelmi örökség: Ilyen típusú sört utoljára Dreher Antal készített magyar földön, még 1913-ban.
Mára a Szent András Sörfőzde termékei országos hírűvé váltak, és a Szarvasra, valamint Békésszentandrásra látogató turisták egyik kedvenc gasztronómiai programját jelentik.
A Hármas-Körös jellegzetes vonulatát a mesterséges átmetszések és a természetes kanyarulatok váltakozása adja. Bár az igazán legendás horgászhelyszínek a kanyarulatokhoz köthetőek, a folyó egyenesebb szakaszai is rendkívül népszerűek a horgászok körében – különösen Félhalom és Békésszentandrás térségében, a Szarvasi Arborétum szomszédságában.
A Hármas-Körös karakterét és vízjárását a békésszentandrási duzzasztómű (vízlépcső) határozza meg, amely markánsan két részre osztja a folyót. A duzzasztás során a vízlépcső általában 4-4,5 méteres küszöbszintet biztosít, ami két teljesen eltérő jellegű pályát hoz létre:
A Felsővíz: Szélesebb, mélyebb és lassabban mozgó vízterület. Ideális azoknak, akik a nyugodtabb, állóvízhez hasonlóbb körülményeket kedvelik.
Az Alsóvíz: Meredek, magas partfalú, keskenyebb mederben siető, gyorsabb folyású szakasz. Igazi vadvízi kihívás.
Ez a látványos különbözőség megköveteli a horgászoktól, hogy a technikájukat precízen az adott szakaszhoz (alsó- vagy felsővízhez) igazítsák. A sikeres fogáshoz elengedhetetlen a következők finomhangolása:
A szereléksúlyozás (a sodrás erősségéhez mérten),
A pontos etetési stratégiák megválasztása,
A megfelelő mederviszonyok (kanyarulatok vagy egyenesek) feltérképezése.
A Hármas-Körös békésszentandrási és szarvasi szakasza kiváló célpont mind a hobbi, mind a professzionális horgászok számára, ahol a kapitális halak kifogására is remek esély mutatkozik.
Békés vármegye nyugati kapujában, a Hármas-Körös holtágának partján fekszik Szarvas, az ország egyik leghangulatosabb és legzöldebb kisvárosa. A település legfőbb büszkesége a méltán híres Szarvasi Arborétum, de a város emellett is kiváló úti cél a természet, a kultúra, a gasztronómia és a vízi élet kedvelőinek.
A várost átszelő Kákafoki-holtág az ország egyik legnagyobb állóvize. Ez a csodálatos vízfelület és a vadregényes partfal tökéletes helyszínt biztosít az aktív kikapcsolódáshoz:
Kiváló és bőséges horgászhelyek,
Biztonságos vízi utak kajakozáshoz, kenuzáshoz és csónakázáshoz,
Ideális körülmények a mostanában rendkívül népszerű SUP-ozáshoz.
Aki szeretne közelebbről is megismerkedni a vidék és a Kárpát-medence őshonos állatvilágával, annak a Körösvölgyi Állatpark kötelező program. Az állatpark látogatói testközelből csodálhatják meg többek között a tekintélyes európai bölényeket és a fenséges gímszarvasokat is, így tökéletes hétvégi kikapcsolódást nyújt családoknak.
Szarvas neve nemcsak a természeti csodákkal, hanem a gasztronómiával is összeforrt.
Itt található a méltán híres Szarvasi Mozzarella otthona.
Minden év őszén megrendezésre kerül az országos hírű Szarvasi Szilvanapok gasztrofesztivál. A rendezvényre látogatók mindent megkóstolhatnak, ami ebből a fenséges gyümölcsből készül, a hagyományos rézüstben főzött lekvároktól kezdve a különleges szilvás sörökig és pálinkákig.
Szarvas a vízparti pihenés, a családi és gyerekprogramok, valamint a kulturális élmények tökéletes keveréke – mindez egy rendkívül barátságos, tiszta és zöld kisvárosias környezetben.
Ha a Szarvasi Arborétum területén járunk, egy lenyűgöző, élő történelmi örökségbe csöppenünk. A varázslatos botanikus kert és a helyiek által csak „Pepi-kertként” emlegetett vidék története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik.
A terület fásítását Bolza Péter tábornok (aki 1798-ban lett szarvasi földbirtokos) fia, Bolza József és felesége, gróf Batthyány Anna kezdték meg a közeli Anna-ligetben.
Az ifjú Bolza József – akit a családban csak „Pepinek” becéztek – a mai arborétum magasabban fekvő, árvízmentes részein ültette el az első fás szárú növényeket. Bár a területet az első időkben vadászatra, kaszálóként, majd zöldséges- és gyümölcsöskertként hasznosították, a valódi áttörés a Körösök szabályozása után következett be.
Az 1800-as évek végén Pepi unokaöccse, gróf Bolza Pál vette át az irányítást, és szisztematikusan elkezdte betelepíteni a területet.
Bolza Pál a világ minden tájáról hozatott növényritkaságokat Szarvasra. A gondos tervezésnek köszönhetően a mai Szarvasi Arborétum fás szárú gyűjteménye több mint 1600-féle különlegességből áll, amelyből 1200 a lomblevelűek száma.
A Dél-Tiszántúl egyedülálló természeti kincseit az országban elsők között nyilvánították védetté. Olyan botanikai és zoológiai ritkaságok tartoznak ide, mint a színpompás erdélyi hérics, a hazánkban ikonikus túzok, vagy éppen a nemzetközi jelentőségű Kardoskúti Fehér-tó.
Bár egy önálló, körösvidéki nemzeti park gondolata már az 1970-es években felvetődött, a hivatalos szervezet megalakulására még várni kellett.
A terület védelméért és kezeléséért felelős intézményrendszer az 1990-es években indult gyors fejlődésnek:
1994. május: Megalakult a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság, amelynek központjául stílusosan Szarvas városát választották.
A tervezés időszaka: Az ezt követő másfél év megfeszített munkájának eredményeként elkészült a Nemzeti Park részletes megvalósítási koncepciója.
1997. január 16.: Hivatalosan is megalakult Magyarország hetedik nemzeti parkja, a Körös-Maros Nemzeti Park.
Mivel a nemzeti park igazgatósága Szarvason található, a város tökéletes kiindulópont a természetbarátok számára. A Szarvasi Arborétum és a Körös-völgy látnivalói csodálatosan egészítik ki a nemzeti park által nyújtott programokat és túraútvonalakat, így a környék a hazai ökoturizmus egyik legfontosabb fellegvára.
Szarvas városának egyik legkedveltebb és leglátványosabb turisztikai, valamint kulturális attrakciója a Szarvasi Vízi Színház. Ez a különleges hangulatú teátrum 2011 júniusában nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, és azóta a nyári szezon kihagyhatatlan kulturális központjává vált.
A Szarvasi Vízi Színház nemcsak a megjelenésében, de a kínálatában is egyedülálló Magyarországon:
Hosszú nyári szezon: Az ország egyik leghosszabb nyitvatartással rendelkező szabadtéri színháza, amely a nyári hónapok során szinte minden este tartogat valamilyen előadást a nézőknek.
Változatos programok: A repertoárban a látványos musicalektől és színdaraboktól kezdve a táncelőadásokon át a koncertekig minden műfaj megtalálható.
A színház igazi varázsát a lokációja adja: a Holt-Körös szemet kápráztató szépségű partján fekszik, maga a színpad pedig a víz fölött, cölöpökön kapott helyet. A nézőtér egy várfalat mintáz, ami még inkább fokozza a történelmi és természetközeli atmoszférát.
Tipp turistáknak: Egy tökéletes szarvasi hétvégi program során a napközbeni látványosságok – mint a lenyűgöző Szarvasi Arborétum vagy a Körösvölgyi Állatpark – után a legjobb esti levezetés egy felejthetetlen színházi előadás a vízparton.
Szarvas városa egy egészen egyedülálló nemzeti emlékhelyet is rejt, amely a hazánk történelme iránt érdeklődők számára kihagyhatatlan látnivaló. Itt található ugyanis a Történelmi Magyarország földrajzi középpontja.
A különleges földrajzi pont meghatározása a 19. század végére nyúlik vissza:
A mérés: Mihályfi József szarvasi tanár az 1880-as évek elején végzett pontos számításai alapján határozta meg a történelmi Magyarország akkori geometriai középpontját.
Az emlékmű: A kijelölt ponton ma egy jellegzetes, szélmalmot formázó emlékmű áll, amelyet 1939-ben építettek.
Az emlékhelyen álló stílusos, négyszárnyú vitorlával ellátott malomépület mély jelentéstartalommal bír: a történelmi Magyarország Trianon utáni szétszakítottságára emlékezteti az utókort. A területet a közelmúltban hivatalosan is történelmi emlékhellyé nyilvánították.
Így találsz oda: A Holt-Körös partján található emlékmű egy kellemes sétával vagy kerékpártúrával is könnyen megközelíthető, akár a közeli Szarvasi Arborétum vagy a Vízi Színház irányából is, így tökéletes része egy szarvasi városnéző programnak.
A Békésszentandrási Duzzasztó és Hajózsilip a Hármas-Körös egyik legjelentősebb és leglátványosabb vízügyi létesítménye. Ez a monumentális építmény nemcsak összetett műszaki szempontból meghatározó, hanem a régió egyik legkülönlegesebb turisztikai attrakciója is, amely mágnesként vonzza a látogatókat.
A duzzasztómű kulcsfontosságú szerepet tölt be a Dél-Alföld életében:
Vízgazdálkodás: Szabályozza a Hármas-Körös vízszintjét, biztosítva a környékbeli holtágak (példák között a szarvasi Kákafoki-holtág) állandó vízutánpótlását.
Hajózás: A monumentális hajózsilip lehetővé teszi a menetrendszerű és turisztikai célú hajóforgalmat a folyón.
A duzzasztó környéke lenyűgöző látványt nyújt, amikor a hatalmas víztömegek átbuknak a kapukon. A gátak és a duzzasztómű környéke emellett a horgászok és a kerékpáros túrázók kedvelt bázisa is.
Minden év szeptemberében, a szilvaérés idején Szarvas városa ad otthont a régió egyik legnagyobb és legkülönlegesebb eseményének, a Szarvasi Szilvanapoknak. Ez a nagyszabású gasztrokulturális fesztivál a Körösök szívébe vonzza a minőségi gasztronómia és a hagyományok kedvelőit.
A rendezvénysorozat fő célja a legendás helyi szilva népszerűsítése és a hozzá kapcsolódó kulturális örökség bemutatása. A fesztivál ideje alatt a látogatók számtalan formában kóstolhatják meg ezt a páratlan, ízletes gyümölcsöt:
Gasztronómiai különlegességek: Titkos családi szilvás receptek, izgalmas látványkonyha és házi készítésű sütemények.
Hagyományos lekvárfőzés: Hatalmas rézüstökben, cukor nélkül rotyogó, sűrű szilvalekvárok, amelyek illata belengi az egész várost.
Különleges italok: Kiváló, minősített szilvapálinkák és a helyi sörfőzés büszkeségei, a kézműves szilvás sörök.
A Szarvasi Szilvanapok nemcsak a hasat kényezteti, hanem fergeteges szórakozást is nyújt. A szilvás kínálatot élő koncertek, színes családi és gyerekprogramok, valamint fergeteges utcabál egészíti ki. A szilva ünnepének egyik legszebb és elengedhetetlen felvonása a hagyományos Termésáldás.
Fesztivál tipp: Ha a Szilvanapokra érkezel, érdemes a hétvégét egy kiadós sétával indítani a csodálatos Szarvasi Arborétumban, majd délután fejest ugrani a fesztivál forgatagába és megkóstolni a helyi finomságokat!
Szarvas városképének legmeghatározóbb, emblematikus épületei a Bolza család örökségét hirdetik. Ha a Szarvasi Arborétum alapítójának nyomába szeretnél eredni, ezeket az építészeti kincseket mindenképpen fel kell venned a bakancslistádra.
A közvetlenül a vízparton magasodó Bolza-kastély az arborétumot alapító gróf Bolza Pál egykori lakhelye volt.
Látogathatóság: Bár az épület belső terei jelenleg sajnos nem látogathatóak a nagyközönség számára, a kastélyt kívülről, a gyönyörűen gondozott park felől mindenképpen érdemes megcsodálni.
Fotópont: Klasszicista homlokzata és a Holt-Körös partján álló Romulus és Remus szobor (amely a család olasz gyökereire utal) a város egyik legnépszerűbb fotóhelyszíne.
Szintén a Bolza családnak köszönhetjük Szarvas másik világhírű nevezetességét, a Szarvasi Szárazmalmot. Ez az 1836-ban épült ritkaság az ország egyik utolsó, eredeti helyén megmaradt szárazmalma.
Hogyan működött? A hatalmas malomkerekeket nem a víz vagy a szél, hanem igáslovak erejével hajtották meg.
Interaktív program: A malom a mai napig teljesen működőképes állapotban van, látogatható, sőt a turisták nagy örömére időnként ma is tartanak benne látványos bemutató őrléseket.
Sétaötlet: A szárazmalom és a Bolza-kastély külső udvara tökéletesen útba ejthető, miközben a Szarvasi Vízi Színház vagy a történelmi Magyarország középpontja felé sétálsz.
Szarvason, a festői szépségű Anna-ligetben, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelyének szomszédságában működik a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark. Ez a modern, teljesen akadálymentesített komplexum tökéletes kiindulópont mindenkinek, aki fel szeretné fedezni a Dél-Tiszántúl csodálatos természeti kincseit.
A látogatóközpont épülete önmagában is rengeteg programot és segítséget nyújt a turistáknak:
Interaktív kiállítás: A régió egyedülálló élővilágát és természeti értékeit bemutató tárlat (belépőjeggyel látogatható).
Szakmai segítség és túravezetés: A központ munkatársai szívesen segítenek a kirándulások és egyedi programok összeállításában, tájékoztatást adnak a nemzeti park ökoturisztikai kínálatáról, valamint itt igényelhető a szakvezetéses túra is.
Egyéb szolgáltatások: Gazdag könyvtár, helyi kiadványok és egyedi ajándéktárgyak boltja várja a vendégeket.
A látogatóközpont nemcsak szellemi útravalót ad, hanem az aktív kikapcsolódáshoz is biztosítja a feltételeket:
Kerékpár és kenu kölcsönzés: Kiváló lehetőség, hogy két keréken vagy a Körösök vizén evezve fedezd fel a környéket.
Gyógynövénykert és Anna-ligeti tanösvény: Az épület melletti gyógynövénykert megtekintése után érdemes elindulni a tanösvényen. A helyszínen beszerezhető kísérő- és foglalkoztató füzetek segítségével a gyerekek és a felnőttek játékosan ismerhetik meg a vidék természeti adottságait.
Erdei iskola: A központ professzionális erdei iskolai programokkal is várja az óvodás és iskolás csoportokat.
Tipp a tervezéshez: Mivel az Anna-liget és a Szarvasi Arborétum szinte egymás mellett találhatók, érdemes a két helyszínt egy közös családi kirándulás keretében felkeresni. Kezdjétek a délelőttöt a Látogatóközpont interaktív programjaival és az állatparkkal, délután pedig tegyetek egy pihentető sétát az arborétum monumentális fái között!
A Körös-parti pihenés elképzelhetetlen az izgalmas vízi élmények nélkül. Legyen szó aktív sportolásról vagy egy csendes, pihentető délutánról a vízen, a térség minden igényt kielégít.
A folyón és a holtágakon felejthetetlen csónaktúrák tehetők, emellett a látogatóknak lehetőségük van professzionális kajak, kenu és SUP bérlésére is. A kalandvágyók számára közvetlen vízi túraútvonalak is rendelkezésre állnak, amelyek teljesítésével teljesen új perspektívából, a vízről fedezhető fel a Körösök vadregényes tája és a Szarvasi Arborétum part menti mocsárciprusai.
A pihenés mellett a zavartalan horgászási lehetőség is biztosított. A Körös halállománya rendkívül gazdag és változatos, a horgászélmény folyamatos fenntartásáról pedig rendszeres és szakszerű haltenyésztési telepítések gondoskodnak.
A Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös (Kákafoki-holtág) horgászrendjéről, a szabályokról, a pontos árakról és az online, valamint személyes napijegyvásárlásról a KHESZ hivatalos Kákafoki-holtág oldalán tudsz részletesen tájékozódni.
Anna-ligeti Tanösvény (Körösvölgyi Állatpark): Egy könnyű, családbarát, kb. 2 km hosszú gyalogos körút Szarvas szívében, az Anna-liget ősfás parkjában. Nyolc állomáson keresztül mutatja be a Körös-vidék élővilágát, és közvetlenül érinti az állatparkot is.
Szarvasi Arborétum körtúrái (Pepi-kert): Nemcsak sima sétahely, hanem komoly gyalogtúra-útvonalak is futnak a fák között. Választható a Kis körtúra (1 óra), a Nagy körtúra (2 óra), valamint a leghosszabb Óriás körtúra (3 óra), utóbbi érinti a mocsári ciprusokat és a Holt-Körös partját is. A gyerekeknek külön kalandpálya, a Csodaösvény érhető el.
Halásztelki Tanösvény: A Körös-Maros Nemzeti Park területén, a Hármas-Körös gátja mellett található. Kiváló a folyóparti hullámtér erdőinek és a tipikus ártéri környezet felfedezésére.
A nemzeti park a folyó menti árvízvédelmi töltéseken és kerékpárutakon 5 különböző, jól jelzett biciklis útvonalat alakított ki (a Körösvölgyi Látogatóközpontban bicikli is bérelhető):
Klasszikus Körös-parti kör (16 km): Körösvölgyi Állatpark – Szarvasi Arborétum – árvízvédelmi gát – Mezőtúri komp – Békésszentandrási Duzzasztómű – Békésszentandrás – Szarvas. Végig a holtág és a folyó mellett halad.
A „Szivornyás” túra (23 km): Állatpark – Arborétum – Szarvasi Szivornyák (vízátemelők) – Halásztelki tanösvény – Aranyosi- és Borza-holtág – Szarvas.
Holt-Körös vízi körtúra (kb. 10 km): A helyi kempingekből vagy kikötőkből indulva a vízen evezve lehet megkerülni a várost. Útközben el lehet haladni a Vízi Színház, a mocsári ciprusok és a Bolza-kastély mellett, egészen a Történelmi Magyarország Közepét jelző emlékműig.