 |
Kedves leendő és |
 |
Kiadó nyaralók |
 |
Konferenciaközpont |
Békésszentandrás látnivalói
Szarvasi Vízi Színház
Közép-Európa szívében, Békés megye kapujában új szabadtéri játszóhely született 2011 júniusában. Szarvason, a festői szépségű Holt-Körös partján egy különleges atmoszférájú, közel ezer ember befogadására alkalmas színházat adtak át. A Szarvasi Vízi Színház Magyarországon egyedülálló építészeti megoldásként egy finoman stilizált várkastély és egy amfiteátrum szelíd ötvözeteként épült fel egy remekbe szabott új gyalogos fahíd szomszédságában. Ez a színpad egyfajta összművészeti játszóteret kíván biztosítani a hazai és a Kárpát-medencei színjátszásnak. A Szarvasi Vízi Színház működtetésére Szarvas Város Önkormányzata a Békés Megyei Jókai Színházat kérte fel. A megyei teátrum az elmúlt négy év alatt kis vidéki színházból Magyarország vezető színházai közé nőtte ki magát, amely ma már a szarvasi színpaddal együtt öt színházi helyszínt üzemeltet. A Jókai színház a híréhez méltóan, magas művészi színvonalon kívánja működtetni a Szarvasi Vízi Színházat, a célok között szerepel mind a szarvasi lakosság kiszolgálása, mind turisták százainak Szarvasra, s ezen a kulturális kapun keresztül Békés megyébe csábítása.
Történelmi Emlékút és Ország közepe
A történelmi Magyarország közepét Mihálfi József gimnáziumi tanár számításai alapján jelölték ki még a XIX. század végén. 1939-ben Trianont idézve emlékművet, egy stilizált szélmalomépületet emeltek. Nagy-Magyarország mértani közepe a számítás szerint egybeesett egy akkor még működő szélmalom helyével, ezért választották ezt a formát a Holt-Körös partján emelt emlékműnek. 1945 után -... A történelmi Magyarország közepét Mihálfi József gimnáziumi tanár számításai alapján jelölték ki még a XIX. század végén. 1939-ben Trianont idézve emlékművet, egy stilizált szélmalomépületet emeltek. Nagy-Magyarország mértani közepe a számítás szerint egybeesett egy akkor még működő szélmalom helyével, ezért választották ezt a formát a Holt-Körös partján emelt emlékműnek. 1945 után - mint irredenta emlékművet - megcsonkították (eltávolították a feliratait) és sorsára hagyták. Az idők során elpusztult a mellvédje, stilizált vitorlája. A rendszerváltás után felújították, és azóta a trianoni évfordulón emlékünnepséget tartanak e helyen. 1995-ben egy félköríves oszlopos tölgysort telepítettek köré, és a védett területet a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz csatolták.
Szarvasi Arborétum
A város legnagyobb turisztikai vonzereje a Szarvasi Arborétum. Pepi gróf "fáskertje" adta az alapot a Holt-Körös partján, amelyhez gróf Bolza Pál telepítette a múlt század első évtizedeiben világhírű angolparkját, a "Pepi-kertet". A Szarvasi Arborétum területe mára 82 hektárra nőtt. Öt fás gyűjteménnyel bír. A világ számos tájáról 1600 fa- és cserjefaj található benne. Az év minden szakában varázslatos látványt nyújt a természet szerelmeseinek.
Anna-liget - Körösvölgyi Látogatóközpont
Nevét Bolza József (Pepi gróf) feleségéről, Batthyány Annáról kapta. Az 1880-as évekre már egységes szerkezetű tájképi kertté alakult. 1908-ban felépült a Csáky-Benz-kastély, amely ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székháza. Mellette áll a Körösvölgyi Látogatóközpont, amely az innen induló tanösvénnyel kiegészítve bemutatja a Körös-Maros vidéki táj jellegzetes arculatát, növény- és állatvilágát.
Bolza-kastély
A Holt-Körös partján álló empire kastélyt Bolza Pál építtette egy korábbi, valószínûleg 1810 körül épült kastély felhasználásával. A négyoszlopos portikusz timpanonján a Bolza-Batthyány-címer látható. Az épületet a XIX. század közepén alakították át, és bõvítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. Keleti és nyugati fõbejárata elõtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot. Az építkezés befejezéseként a fõépületre merõlegesen további részeket kapcsoltak, s ezzel az épület megkapta ma is látható L alakját. A Holt-Köröshöz vezetõ lépcsõt 1910 körül alakították ki, a lépcsõpihenõn a capitoliumi farkas szobrának pontos mása áll, ezzel a gróf a család olasz eredetére kívánt emlékeztetni. Az udvar felõli ellipszis alakú teremben márványkandalló áll, a falakat empire lambéria borítja.
Szárazmalom
Az alsóállású, vízszintes meghajtó kerekű, klasszicista stílusú szárazmalom 1836-ban épült, és egészen 1962-ig működött - legtovább az országban. Zsindellyel fedett épülete keringősátorból és malomházból áll. A szarvasi szárazmalom ókori eredetű, Magyarországon a XIX. század közepéig legelterjedtebb malomtípus. Az alsóállású, vízszintes meghajtó kerekű, klasszicista stílusú szárazmalom 1836-ban épült, és egészen 1962-ig működött - legtovább az országban. Zsindellyel fedett épülete keringősátorból és malomházból áll. A szarvasi szárazmalom ókori eredetű, Magyarországon a XIX. századközepéig legelterjedtebb malomtípus egyik utolsó képviselője. A XIX.század végéig kenyérgabonát őrlő lisztesmalom volt, majd a gőzmalmokelterjedése után köleshántoló- és darálómalommá alakították át. A XX.század elejéig gabonát, majd 1962-ig kását őröltek benne. 1973-banfelújították, és egysátras formáját rekonstruálták.
akciós napok
Tekintse meg akciós, illetve last minute nyaralóinkat, továbbá a hozzájuk tartozó időpontokat!
Kozák Janka
Bográcsozó Vendégház
“A nyaralás végén kaptunk könyvutalványt, illetve ajándék könyvet, igazán kedves gesztus a vendéglátóktól! ”
Kati néni, Dévaványa
Fenyves Vendégház
“Tiszta, jól használható, tökéletes választás több generációnak is.”
30/265-7312
